A Mítosz világának geopolitikai háttere

A Mítosz regényei (Az Első Sol, és az IKAROSZ) a közeli jövőben, egy krízisben lévő Föld korában kezdődnek. Mivel a történetet mindig egy-egy szereplő személyes nézőpontjából mesélem el, sehol nincs benne egy nagy világpolitikai esszé vagy történelemkönyv. Ahogy a valós életben is, a történelem átrobog egy ember életén. A hátteret apró morzsákból kell összerakni. Most egy blogbejegyzés erejéig kilépek ebből a nézőpontból, és megmutatom, mi történt a Földön, mit hagytak maguk mögött azok, akik úgy döntöttek, hogy a Marsra költöznek.

Egy fontos kitétel előre: ez a politikai berendezkedés nem napjaink politikájára adott burkolt reakció. A célja dramaturgiai: egy olyan Földet akartam, ahol a krízis miatt sokak számára még a gyilkos, zord Mars is vonzóbb, mint otthon maradni. Egy új kezdet ígérete. A geopolitika ennek az alaphelyzetnek a megteremtését szolgálja. Fikció, még ha néhol napjaink viszonyaiból is indul ki.

Az Első Sol 2083-ban kezdődik, amikor a marsi telepek már több mint 25 éve léteznek. De nézzük, mi vezetett idáig a Földön.

Klímakatasztrófa és a régi rend összeomlása

A klímakatasztrófa a mindennapok valóságává vált. Egész országok váltak működésképtelenné. Elsősorban a globális dél fejlődő országai , de a feszültség mindenhol nőtt. Szélsőséges pártok kerültek hatalomra, a radikális megoldások kora jött el. Azok az országok, amelyekre már korábban is a rossz kormányzás volt jellemző, kártyavárként omlottak össze.

Ennek első nagy példája Oroszország volt. A folyamatos konfrontáció és a belső problémák külső ellenségképpel való elfedése egy feszült világpolitikai helyzetben odáig fajult, hogy ez a külső ellenségkép egy ponton életre kelt.

Az északi hajózási útvonalak háborúja

A felmelegedés miatt megnyíltak az északi tengeri útvonalak. Hihetetlenül felértékelődött Szibéria és az orosz északi partvidék, amin keresztül új kereskedelmi folyosó nyílt, amit egy folyamatosan zsaroló, keresztbe tevő orosz állam próbált ellehetetleníteni.

Oroszország ezzel három ellenséget rántott magára. Az USA, az EU és Kína – ritka pillanatként egy pergőtűz-szövetségben – együtt állították meg az orosz rulettet:

• Az EU, addigra jobb-, sőt szélsőjobboldali erők befolyása alá kerülve, a korábbi emberi jogi és szabadkereskedelmi retorika helyett a történelemből ismerős birodalmi reflexeket vette elő. Amikor az oroszok a Sanghaj és Rotterdam/Antwerpen közti északi kereskedelmi utakat kezdték veszélyeztetni, az EU-nak nem okozott lelkiismereti gondot elfoglalni Oroszország északnyugati részét a Balti-térségtől az Urál nyugati lejtőjéig, majdnem Moszkváig. Szentpétervár ostroma svéd vezetéssel a konfliktus egyik ikonikus pillanata. Ebben az ostromban vesz részt védőként Ivanov őrnagy, Misa Volkov, de az EU fronton harcol (igaz máshol, Kurszk térségében) Koljakov is. Az EU oldalán harcol az észt Kertu Pärn és a magyar Kovács Bálint. Mind szerepelnek az Első Solban vagy az Ikaroszban és a Marson hozza őket össze a sors.

• Az USA hasonló okokból megszállta az Alaszka és az Urál keleti lába közti, kb. 100 km-es északi tengerparti sávot.

• Kína eleinte hivatalosan csak stabilizál közvetít, aztán opportunista módon kihasználja Oroszország meggyengülését, és lerohanja Szibériát. (Erre a 60-as években már volt egy gyenge kísérlet, amit a Szovjetunió szinte az indulása pillanatában megállított.) Most viszont a Kína kés a vajban módjára halad előre, ráülve a teljes orosz nyersanyagkészletre. Elena Markova Novoszibirszkben nő föl, itt éli át a kínai megszállást, a bátyját elviszik katonának. Ő maga tizenévesként az ellenállás tagjaként bújkál majd Moszkvába szökik, ahol végre elkezdheti az egyetemet. Az Első Sol teljes egészében az ő Marsra érkezését dolgozza fel. (Elena részletes életrajza hamarosan magyarul is elérhető lesz.)

  
  

A tengeri kereskedelem – északon és délen is – az USA–EU–Kína hármas ellenőrzése alá kerül. A többieknek ebben már nem osztanak lapot.

Hozzávetőleges térkép a könyv világának Oroszországáról

Egy fontos megjegyzés Kínáról

A Mítosz univerzumában Kína fikciós ország. Ezt főleg az Ikarosz olvasói már tudják. Fikciós abban az értelemben, hogy a ma ismert kommunista Kína ebben a világban sosem létezett: nem volt Mao Ce-tung, nem volt a Nagy Menetelés, nem volt kulturális forradalom. A birodalom a császár vezetésével él tovább a mai napig. Tajvan is mindig is Kína része volt, sosem szakadt el, mert nem volt miből. A tajvani chipgyártás és a ma ismert kínai technológiai ugrás viszont megvan, csak épp a császári Kína részeként. Ennek a kínának a telepét vezeti Li Igazgató, itt dolgozik Dr. Huang Qian, itt harcol Feng tizedes és itt él a lánya Wei Wei. Őket mind az IKAROSZ könyvből ismerhetik az olvasók.

Oroszország sorsa

Oroszország elveszíti területének nagy részét:

• Nyugaton az Urál hegyláncig

• Északon az EU által svéd vezetéssel elfoglalt Szentpétervárig és a finnek által visszavett Karjaláig

• Délen a Kaukázusi „-sztánok" (Csecsenföld, Dagesztán stb.) függetlenné vált, de instabil, hadurak uralta területéig

• Keleten, délkeleten a Kína által elfoglalt Szibériáig

A maradék Oroszország, Moszkva központtal, nagyjából az ukrán határig (Ukrajna eközben már rég EU-tag, erős hadsereggel), gyakorlatilag összeomlik. Oligarchák és hadurak váltják egymást a vezetésben, a krízis állandósul.

Ez a politikai valóság húzódik meg Az Első Sol mögött.

Ez csak egy szelet a Mítosz világából, egyik itt említett szál sincs kifejtve egyik megjelent könyvben sem. Inkább ablakok, amik egy-egy jövőbeli előzménytörténet felé nyitnak.